Tartalomjegyzék
- Lakner Zoltán Lehel: Hát persze! – 5
TANULMÁNYOK
- Engler Ágnes: Esélyteremtő iskola és családi elvárások – 7
- Papházi Tibor: Gyermekvállalási tervek a Magyar Ifjúság-adatfelvételekben – A demográfiai változók és a gyermektervezés kapcsolata – 20
- Nagy Krisztina: Tanodák térben és időben – mozgalomtól a professzióig – 52
- Vályi Réka – Török Péter: Református tanodák hatásvizsgálata – 72
- Hámori Péter: Az ONCSA Erdélyben (1940–44) – 86
- Kurucz Barnabás: A modern (hazai) szociál politika történetének és definíciójának vázlata – 129
TÜKÖR
- Matolcsi-Papp Zoltán: Életem történései – 135
- Lippai Szabolcsné Kiss Boglárka: A falugondnokság hivatás és életforma „A falugondnok se maradjon egyedül…” – 137
GYAKORLAT – TEREP – MINTA
- Galambos Katalin: A pandémia margójára – A tapasztalaton alapuló szervezetfejlesztés lehetőségei a szociális szférában – 141
- Jobbágy Mária – Radvánszki Edit: „Táncoljunk együtt a demenciával élőkért!” – Alzheimer Cafék és a Szenior örömtáncosok – 149
- Barabás Dénes: A Marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ (Brâncovenești, Erdély) – 163
- Veres Tibor: Az Ekecs-Apácaszakállasi Szociális Otthon (Okoc, Felvidék, Szlovákia) – 173
JOG, KOMMENTÁR ÉS MÓDSZERTAN
- Matolcsi-Papp Zoltán: A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szakmai támogatása – Gondolatok a módszertani munka margójára – 189
- Lókucza Sándor: Fiatalkorúak az ügyészségen Interjú Dr. Lendel Judit ügyésszel – 201
- Busi Zoltán: Gyermekellátás vészhelyzetben COVID-19 – A család- és gyermekjóléti szolgáltatók működése a veszélyhelyzet alatt – 213
- Szarka Attila: Gyermekvédők – 238
- Szloboda-Kovács Emese: Hogyan éljük túl a koronavírus-járványt? Stratégiák szülőknek, pedagógusoknak – 242
Summary – 249
Contents – 251
E számunk szerzői – 252
Lakner Zoltán Lehel: Hát persze!
Mi más is juthatna eszünkbe ebben a pandémiás időben, mint hogy küzdeni kell a kór ellen.
Gondolhatnánk azonban arra is, hogy rendeznünk kellene a sorainkat végre, mert – sokan mondják – itt a vég, nincs tovább, leépül az emberiség értelme, figyelme, óvatossága, képzelőereje, és az a természetes védekezőképesség, amely az emberi nemet többnyire mégiscsak megóvta saját maga őrültségeitől.
Tudjuk persze, hogy őrültség volt évezredeken át háborúzni, vagyont vagyonra halmozni, kisemmizni a legyőzötteket, kisebbeket, embereket ölni halomra, hódítani, kihalni, megsemmisülni és győzedelmeskedni. Hova is jutottunk? Most, hogy kitört az érzékenyítés nagy korszaka, el- és befogadunk mindent, mit eddig nem tudtunk a természettől valónak, egyenlőek lettek az esélyei mindenkinek jóra és rosszra, ostobaságra és okos nagyszerűségre egyaránt. A történelem sem ismétli már önmagát; helyette szobrokat döntünk – nosza, romboljunk mi is emléket, kultúrát, miegymást –, s oszlopot emelünk a bornírt hülyeségnek akár itt a közelben is. Franzstadtban már dúl is a láz! Jönnek a lyukas agynak emelvényt állítók, és robbanni készül – reméljük csak – az ész!
A mi lapunk persze nem ilyen, nem dől be ennek a feje tetejére állított fészbuknak, mi nem váltunk többé nevet, de még nemet sem, ha megengedi a Nagy Testvér, ha nem. Tőlünk – Kedves Olvasó! – még az is kitelik, hogy a harmadik neműeknek sem építünk illemhelyet (sic) sehol, és senkit nem beszélünk rá, hogy plasztikázza – mondjuk az agyát. Mi továbbra is maradunk az emberi segítés mintázatainál, s különbséget fogunk tenni ezután is jó és rossz, hasznos és haszontalan között. Már csak ezért is, mert ezek a dolgok mégiscsak tudhatók, bizton állíthatók, igazak, és kész. Nem vagyunk ugyan ellenállók, de kitartunk az ember Istentől és a természettől rendelt jellemzői mellett. Békések vagyunk, hiszünk a saját kultúránk, összetartozásunk, emberi küldetésünk, magyarságunk és tehetségünk erejében, s tudjuk, hogy lesz jövő, végtére nem marad kisebbségben a normalitás.
Ez a lapszám – Hát persze …! – írásokat közöl a COVID-19 átvészeléséről, a hungarikumnak számító tanodák életéről és fontosságáról, a családpolitika sajátos elemeiről, sőt helyt adunk ifjú írástudó kollégánk definíciós kísérletének is a szociálpolitikáról. Visszatérünk a falugondnoki témára, amelyben szakértői szemmel kapunk információt arról, hogy ennek az ugyancsak hungarikumnak számító munkának is az alapja a rogersi „szentháromság”, azaz az empátia, a tolerancia és a kongruencia. Újra foglalkozunk ifjúsági témával is, el ismerve a fiatalkori bűnelkövetőkkel kapcsolatos munka fontosságát, és itt lesznek Szarka Attila gyermekvédő gondolatai is. Nem marad ki az Alzheimer Cafék világa sem, s újra osztozhatunk az összetartozás örömében azáltal, hogy Erdély és a Felvidék is bemutatkozik Marosvécs (Brâncovenești, Románia) és Ekecs (Okoc, Szlovákia) egy-egy magyar szolgálatával.
Lapozzon bele!
Kedves Olvasónk! Az alábbi olvasó ablakban virtuálisan belelapozhat kiadványunkba, az alatta található „Letöltés” gomb segítségével pedig számítógépére mentheti a teljes dokumentumot PDF formátumban.